Miért?

Az élet célja az, hogy élhessek. Hogy életben maradhassak. De miért cél ez? Mert élni jó, élni kellemes? Vagyis a kellemesség állapota a cél? Vagy azért akarok életben maradni, mert meghalni vagy nem létezni rossz? Vagyis az élet célja a fájdalom és a szenvedés elkerülése? Vagy azért akarok életben maradni, hogy megismerjem a világot? De miért fontos az, miért cél az, hogy egy halandó lény megismerje a világot? Van valami tágabb keret, amelyen belül ez a megismerés fontossá, értelmes céllá válik? Sok a miért, meg a hogy.. de ki ad választ ezekre?

Hearts

Néha jól esik sírni... sírni az élet fájdalmain.. sírni a könyörületlen világon.. sírni azon, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk.. mindez néha előtör az emberekből, és egyszerűen csak jólesik kimutatni.

A jó öreg Paulo Coelho

Az embernek mérhetetlenül nehéz a jelenre összpontosítania: mindig azon töpreng, hogy mit csinált, miképpen csinálhatta volna jobban, mik a tettének a következményei, és miért nem úgy cselekedett, ahogy cselekednie kellett volna. Vagy éppen a jövővel van elfoglalva, hogy mit fog csinálni holnap, milyen óvintézkedéseket kell tennie, milyen veszély leselkedik rá a sarkon, hogyan kerülje el a kényelmetlenségeket, és hogyan érje el, amiről mindig álmodott.

Sinus!

Törődj a perccel... Bornírt szövegecske, de igaza van. Ami volt, ami elmúlt, ami megtörtént, azon már úgysem segíthetünk. S ami lesz, ami jön, ami vár ránk, ahhoz oly kevés a közünk, annyira nem szólhatunk bele... Ragadd meg a percet! A perc - biztos. A pillanatnyi jelennek talán gazdája vagy... És ami ezen túl volt, vagy következik, hagyd a fenébe, ne pocsékolj energiát még arra se, hogy töprengj a jelenen kívül eső dolgokon. Ráérsz akkor gondolkozni, ha majd az akkori pillanat rákényszerít...

Filozófia. imádlak. :)

Ne felejtsd el: várnak. Mindig várnak! Akkor is, ha egyedül vagy, ha senkid sincs, ha üres a szobád, az ágyad, ha fagyos világban élsz, és sötét a láthatár. Akkor is, ha elhagytak, ha gyűlölnek, ha nem találtál társat, ha mindenki vadidegen körülötted - várnak! És aki vár, annak nagyon hiányzol! Épp úgy, mint neked ő. Ha fiatal vagy, és nincs még párod, és nem találsz később sem senkit, sőt, ha megöregedtél, és egyedül maradtál - ne felejtsd el: várnak! "Jövök!" - gondold a magányodban. Ő is ezt gondolja. És menj. És ő jön. Ez a bizonyosság szülte valaha az istenhitet.