mély sóhajtás*. Úgy szeretnék végre megtanulni nélküle élni. Nem azt nézni, hogy mikor van fent a facebookon, mikor ír ki valamit az üzenőfalára. Úgy szeretném, ha végre kiábrándulnék belőle. De a szívem mélyén nem akarok. Sőt reggel úgy ébrednék mellette, hallgatnám a hangját, egész nap csak a karjai közt lennék. Talán jóólesik nekem ez a szenvedés, mert érzem végre, hogy élek.
