Annyira tetszik ez a kép. A mostani életkedvemet pontosan tükrözi. Semmi kedvem sincs tanulni. Annyira nehezen vettem rá magamat a fizikára. Viszont nagyon könnyen megtanultam. Az érdektelen szenvedés művemet sem írtam tovább. Nincs most annyira ihletem. Nincs most annyi érzelem bennem, hogy kiadjam. Remélem holnap, vagy holnapután már megjön, mert szeretném folytatni. Eddig szerintem elég jóra sikeredett, ahhoz képest, hogy most kezdtem. Igazából ez az első történetem, és nem nagyon vagyok még biztos abban, hogy jól csinálom-e. A másik meg, hogy állandóan eszembe jut, hogy ezt így kellett volna, meg úgy, és totál átformálom a történetet, ami viszont nehézkés, mert újra kell írnom egy-két jelenetet. De összesítve jó lesz ez. Mondjuk az lenne az igazi, ha filmként lenne megvalósítva. Egyszer az életemben meg fogom ezt filmesíteni! Úgy legyen!
Amúgy elég szépen indult a 2012 év. Reggel, ahogy felkeltem száz ágra sütött a nap. Végre láttam napot. Mivel az elmúlt pár napban nem igazán lehetett látni ezt a sárga csodát. Így hát nagyon örültem neki, és eléggé boldogan keltem fel. Imádom az ilyen napokat, és mit mondjak, rögtön öltöztem fel, és rohantam ki lovagolni. Csodás volt. :) Csóközön! (L)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése