Igen, most már én is rájöttem. Mi sohasem lehetünk együtt. Valahogy az univerzum így akarta. Talán jobb nekünk külön, boldogabbak vagyunk (leszünk). Én már nem fogok teperni érted, nem fogok álmodozni rólad, nem fog azon járni az agyam mi lett volna ha... és a társai. Szeretlek, és szeretni is foglak, és ha ez kell, hogy külön legyünk, én a távolból foglak tovább szeretni, de nem fogom feléd kimutatni, mert ez így van rendjén.
